Túrabeszámoló
Dávid már pénteken megérkezett Ebersteinből. Megkajáltunk aztán elmentünk várost nézni. A Citadellára szerettünk volna felmenni, de egész le volt zárva és még gyalog sem lehetett bemenni. Basszus! Itt a turisztikai szezon kezdete és a város legfrekventáltabb látnivalójának még a környékére sem lehet bemenni. Lehet nem követtem a híreket, de meglepődtem. Látszik, hogy szét van túrva a Citadella, de azért ki lehetett volna kerülni. Még a nagy sörnyitóig sem jutottunk be. Megpróbáltuk megkerülni. Lehetetlen.
Miért említem ezt meg itt? Egyrészt Dáviddal általában egy nappal korábban elkezdjük az átszellemülést. Másrészt kicsit unom az állapotokat amik az országban uralkodnak. E leírásban többször fogom említeni az állapotokat. Van ami javult, de van ami szembeszökően problémás.
Mindenesetre kolbászoltunk egy kicsit a városban. Minden vidéki barátomnak szoktam ajánlani, hogy töltsön el néhány napot Budapesten. A világ egyik legszebb városa. Érdemes Budapestet is megnézni. Szerintem szebb mint Bécs, Prága, Zágráb, Belgrád, hogy csak a fővárosokat említsem, de Krakkót és Brnót is mondhatnám. Benéztünk a Gül Baba türbéjébe és felgurultunk a Hármashatár-hegyre is a kilátóhoz.
Reggel fél 6-kor keltünk. Körözött, házi kenyér, készülődés. Dirrekt korábban keltünk, mert az elmúlt években valahogy nem sikerült 1 óra alatt felkelni és kimenni a Hősök terére. Hát most is éppen koccra értünk oda.
A város nagyjából üres. 7:00-ra értünk a Hősök terére. Az időzítés annyira jól sikerült, hogy a többiek is éppen akkor értek oda.
Itt csatlakozott hozzánk a dunaújvárosi robogós csapat. Attila és Feri a két 1200-as Hondával, és Edit egy GSR 600-al. Megjegyzem, hogy Edit a túra történetében a 2 nő aki részt vett és eddig az összes résztvevő nő végigment a túrán. :P Feri mondta, hogy nincs matricája, ezért kerüljük el a fizetős utakat. Ez némi fejvakarást okozott, mert Laciék vártak minket Kistarcsán a templomnál, de valahogy oda kellett jutni. Budapesten ugyebár a Pest-megyei matrica érvénye. Azonban az M3 kifelé az újpaloatai elágazás után fizetős. Pedig jobbra Vecsésig már ingyenes lenne. Ezen a ponton el is kezdem a hőbörgést az állapotok miatt. Nézzétek meg ezt a térképet!
Az ország fővárosából az ország egyik legforgalmasabb útján nem lehet kimenni az M0 körgyűrűig ami onnan ingyenes. Nehogy ne legyen dugó a városban! Áááááá! Szóval a kertek alján Újpalotán keresztül jutottunk Nagytarcsára, ahol 7:34-kor felvettük Lacit és Mónit és sok korábbi problémánk megoldóját az ő BMW K1200S gépüket. (Torig túra 2017)
Nagytarcsáról Isaszeg-Gödöllő-Aszód felé mentünk. Az idő gyönyörű napsütéses.22 fok. Aszódon meg kellett állni egy biztonsági tankolásra a MOL kútnál.
A Galgaságon fantasztikus zöld mezők vártak. Pipacsokkal és mindenféle virágokkal díszítve. A természet némi késésben volt a hideg időjárás miatt, mert éppen most virágzott az akác együtt a bodzával. Emiatt olyan masszív édes illatok között motoroztunk, hogy rá lehetett volna könyökölni. Azt hiszem az elmúlt 13 évben ez volt a legillatosabb túránk.
Acsa után pipacsos rétek és bíborhere táblákat láttunk. Az út minősége a szokásos. Nem voltam tőle elájulva, de tempósan motorozható. Kb mint Szerbiában egy mellékút.
Kevesen motorozzák ezt az útszakaszt, pedig megéri. Most már nem emlékszem de valamelyik Galga… környékén javították az utat és gyönyörű sima aszfalton lehetett tépni egy hosszú szakaszon. Mint Bajna-Héreg. Teljesen jó, de nem jut eszembe melyik gaga volt az a sokból. Talán Gaglgaguta. Szóval érdemes végigmenni rajta.
Becskénél szép hegyi szakasz következik bukkanós éles kanyarokkal.
Mohoránál vettünk egy jobbost Alsótold felé. Ez a szakasz nagyon szép. Hosszú enyhe ívű hullámzó kanyarok. A falvak útjai viszont szánalmasak. Láttuk, hogy pár utat javítgattak, de összességében trágya. Cserháthaláp, Cserhátsurány, Herencsény. Ehhh! A falu táblánál lehet satut húzni, mert különben összetöröd a felnit.
Nagyon tetszett a felirat valamelyik faluban! “Te csak átszáguldasz, de mi itt élünk.” Közben 20-al kerülgettük a kátyúkat. Rendkívül szürreális és demagóg ilyen utakra kiírni, hogy száguldozunk. Herencsény a legrosszabb. Egyes szakaszokon 10 km/h. A falu vége táblánál Pedig kiló simá, mert sima jó minőségű az út.
Herencsény után a Bokri elágazásig (Kutasó-Bokor) erdei szerpentin. Marha jó. Félúton van egy éles kanyar ahol sóder és átfolyások voltak. Eszembe jutottak az ausztriai túráink, ahol az ilyen helyeken vízelvezető árkot ástak és az átfolyásokat átvezették az út alatt. Álmodik a nyomor.
A bokri elágazás után nyárfa pelyhek voltak az úton. Furcsa volt. Nem csak hullottak, hanem egy helyben álltak. Olyan volt mintha nagypelyhű hóesésbe mennénk bele ami nem esik, hanem áll. Aztán jön a nagy bukkanó aminél simán repülni is lehet...ne ha nem lenne rögtön egy éles jobbos aztán balos és egy meredek emelkedő. Mindig élvezem amikor arra járok, mert kiszámolom, hogy kb mekkora sebességgel tudom még bevenni a mögötte lévő kanyart és szinte repülök a bukkanón.
Cserhátszentiván következett ami Magyarország talán legszebb fekvésű falva. A háttérben a Bézma hegy. A bézma arrafelé a sírokra rakot hantot jelenti. A hegy erre a sírhantra emlékeztet. Innen a neve. Érdemes a környéken kirándulni. Van patak, forrás, mindenféle.
Csak érdekességképpen. A háború előtt Cserhátszentivánon volt strand, termál forrás (12 fokos vízzel ami dög hideg) zene, tánc élet. A háború után beszántották. A romok ott vannak az erdőben. A helyi tanácselnök lánya ízületi gyulladást kapott a hidegvíztől és lesántult. Emiatt nem szívlelte a strandot. Nagymamám sokat mesélt erről, mert ismerte a lányt. Ha az a strand megmarad, Cserhátszentiván legalább akkora látványosság lehetne mint bármelyik híres fürdő a Bükkben. Most csak egy kis poros falu. Ehh!
A Mázli című filmet itt forgatták. Ajánlom figyelmetekbe!
Itt jött a nagy meglepetés. Cserhátszentivánban megcsinálták az utat. Tökéletes….lenne. Nemsokkal azután, hogy beérsz a vauba, van az út alatt egy átfolyó erecske. Azon a kicsike hídon meghagyták a kátyúkat és a régi utat. Könyörgöm!!!! 2 méter!!! Erre nem volt már anyag és pénz? Ez vicc!
Viszont Cserhátszentiván után is megcsinálták az utat Alsótoldig. Alsótoldtól pedig rengeteg helyen javították az utat. Konkértan megszüntették a nyomvájúkat és az útpadkák lerohadásait. Versenypálya komoly kanyarokkal és visszafordítókkal. Erdő, hegy. Van itt minden. Csoda, hogy nem ez az új Bajna-Héreg. Herencsénytől lehet kenni a 21-es főútig.
A 21-es előtt pirosló pipacstábla. Legszívesebben megálltam volna fotózni.
A 21-esen 9:40-re begurultunk a híres-neves Csibe cukrászdába reggelizni. Szerintem az ország egyik legjobbja. Laci viszont fanyalgott. Azt mondta nem ilyen kardinálisra számított. Azt nem tudta megmondani mire számított, de nem ilyenre. Hmm.
Korán volt még és nem volt teljes kínálat kirakva. Általában van 3-4 féle kardniálisuk és jobbnál jobb mind. Itt mindig bármit ettem, az friss és jó volt. Lacitól függetlenül merem ajánlani. A fagyikat is, mert például az őrség zöld aranya fagyi nem gyenge kategória.
Tök mindegy. Amikor erre járok, itt reggelizek mielőtt a Mátrába felmegyek. Tegyetek így ti is, nem fogjátok megbánni. Lacira ez nem vonatkozik.
Csütörtökön derült ki, hogy a Salgó Rally miatt nem fogunk tudni felmenni a Mátrába Pásztó felől. Szerintem elég gáz emiatt lezárni egy napra ezt az utat. Pláne, hogy a Salgó Rally miatt Ceredet is lezárták egy napra és más útvonalakat is. Olyan hírek is voltak, hogy Parád is le lesz zárva. Kérdem én, hol vannak ilyenkor a tiltakzók akiket zavarnak a hétvégi motorosok? Autók lehetnek? Na mindegy. A Rallysokkal az a baj, hogy verseny után általában otthagyják az utat úgy ahogy van megrohadni. Feltúrják a padkát, felhordanak néhány köbméter sódert és otthagyják. Nem egyszer láttam már, hogy motorral életveszélyes volt a verseny után arra menni.
A másik probléma, hogy ilyenkor megszaporodnak a hülyék a versenyzők és a rendőrök a közutakon. Motorosként az a véleményem, hogy jó az egészet messziről elkerülni. Ezért is írtam át a túrakiírást. Ceredet buktuk és a Mátrai szakasz jó részét is és alaposan átírtam a tervet. Azonban Dávid panaszkodott az elmaradt lángos miatt és a debrecenek sem jöttek el, ezért viszonylag szabadon lehetett az utat módosítani. Úgy döntöttünk, hogy mégsem Bátonyterenye felé megyünk, hanem Gyöngyöspatán keresztül Gyöngyösre, majd fel Mátraházára.
Pásztón átverekedtük magunkat. A városközpontban mindig elképedek, hogy a főúton miért alakul ki dugó egy ilyen kisvárosban. Hát persze. Minden bolt ott van. Állnak meg autóval, próbálnak parkolni a körforgalom előtt.
Szurdokpöspöki felé hagytuk el Pásztót. Szurdokpüspöki után a két hegy közt szép eredei út vezet. Azonban az erdőből kiérve az út rázós. Olyan mintha egy rázópadon lenne az ember. Nem kátyús, hanem simán egyenetlen. Ugrálsz a motorral. Ez így megy Gyöngyösig.
Gyöngyöspatán nagyon szép a templom. Kevesen tudják, de valaha Gyöngyöspata volt a regionális központ. Később Gyöngyös átvette a helyét. A helyi borászatok is kiválóak. Egy barátom Karner Gábor Szücsiben borászkodik. A hegy mészkő és van rajta 10-30 méter vulkáni hamu. A régi szőlők már leástak a mészig a gyökereikkel, így az ő bora mutatja mind a meszes és vulkanikus jellegzetességeket is. Érdemes tőle bort vásárolni. Kiváló borokat gyárt. Sőt! Gyöngyöspatán jártam egy vendégházban, ahol a ház alatt egy Anjou korabeli pincerendszer volt. Ugyanis a régi egyházmegye adószedői raktára van a ház alatt. Kemény mi?
Gyöngyöspaától Gyöngyösig a Mátra oldalában szőlőültetvények közt mentünk. Az tú szépen rác. A hegy gyönyörű. Láttam azokat a részeket, ahonnan mi mindig lefelé néztük ezeket a tájakat. Érdekes volt.
Gyöngyös olyan mint mindig. Erős forgalom. Dugó, hülye lámpák. Valahogy egész úton sikerült a lámpákba beragadni. Még átértem a lámpán, a többiek már nem. Így sikerült. Vagy 10x.
Gyöngyös-Mátraháza megér egy külön hőbörgést. Hegyi szerpentin és utálok erre menni. Miért? Elmondom.
Eleve átmenni Gyöngyösön utálok. Traffipax, forgalomellenőrző rendszer. Lámpák, dugó, forgalom. Általában rendőr is mindig van. Most szerintem csak azért nem voltak, mert a Fundan tüntetés miatt felvezényeltek mindenkit Pestre. Magyarországon ha meglátsz egy rendőrt, akkor a következő gondolatsor villan át az agyadon: forgalmi rendben, basszus, ha megállít, a hátsó kerék már kopott egy kicsit, bele en kössön a kipufogóba, belementem egy traffiba, stb.
A bringások mind itt gondolják, hogy itt kell feltekerni a hegyre. Boyban egymás mellett, mögöttük követő furgon 5-el. Előzni lehetetlen.
Az autósok mind itt gondolják, hogy itt kell felmenni a hegyre. Nyomja 3-ban padlón. Nem megy. Előzni lehetetlen. Azokat az autósokat külön kiemelném aki úgy veszi a kanyart a Suzukijával, hogy átmegy a szemközti sávba, hogy meglegyen az ideális íve. Könyörgöm! Miért!!!??
A sportmotorosok a sztráda után mind itt gondolják, hogy itt kell felmenni a hegyre. Kenik 2-ben felfelé lapjára dőlve.
Az úton több helyen beraktak a kanyarokba fényvisszaverő prizmákat. Autóval nem gáz. A motor hátsó kerekét viszont dobálja. Ki az a f@sz akinek ez eszébe jutott? Gáz!
Lefele ugyanez a helyzet.
Aztán itt jövök én aki haladni akarok, de előttem egy VW diesel ami már 10 éve kiköhögte a zöldkártyát és 30-al veszi a kanyarokat. Aztán amikor beelőzöm akkor megrémül és nyom egy satuféket. Konkrétan ez történt. Szóval az ő szemszögéből én sem vagyok jobb a többieknél. Az állat aki bevágott elé és megrémísztettem, mert itt száguldozok. Na! Ez az út ezt kihozza az emberekből valamiért. Trágya. Utálom.
Bezzeg a másik szakasz Pásztó felől a gyönyörű csendes erdőivel és a sok forgalomlassító kátyúval. Hmmmmmm!
Mátraházi parkolóba 11:17-kor értünk. Ekkor eljött Dávid nagy pillanata. “Kérek egy sima lángost sok sajttal és tejföllel, sima lángos árban!” És Dávid végre megkapta a lángosát végre. Meg a többiek is.
Mátraháza után erősebb tempóban indultunk lefelé a hegyről. A szokásos patkóban a Kanyarfotó állt lesben. (12:39-től jövünk) Parádon már 30 fok meleg volt. Sirokig teljesen eseménytelen volt az út. Sirok után megcsinálták az út legszarabb részét. Végre! Majd Egerbaktáig pöpec az út. Igaz a felétől még nincs felfestve, de tiszta új és sima az aszfalt.
A Bükkben felfelé eleredt az eső. Pont annyira szemerkélt, hogy összerondítsa a gépeket és kicsit csúszós legyen az út. A nagy katarzis elmaradt.
Megálltunk a Szinva forrásnál kicsit dumálni, és átbeszélni a továbbiakat. Egyszercsak közénk áll egy pacák egy bringával és lesírt róla, hogy akar valamit. Aztán odajön és elkezdi mesélni, hogy ő is motoros. Bizonyságul előrántja a telefonját és mutat egy képet amint egy nagy kék huttyogó - talán Goldwing - terpeszkedik egy okkersárga 1200-es Zsiguli mellett. Na több sem kellett! A motort senki nem akarta észrevenni, de a zsigát megdícsértük.
A Bükk után szokásos útvonal Disógyőr-Parasznya-Edelény felé. Edelénybe 15:25-kor értünk, ahol csatlakozott hozzánk Ágoston Ragályról egy Triumph Bonneville 1200-assal. Gyors tankolás és nyomás tovább.
Csodás időben kanyarogtunk Aggtelek felé. Az út jó. 26 fok. Ideális minden. Időben vagyunk, jut idő mindenre. Beültünk az étterembe és módosan megvacsoráztunk.
Még ment a kaja, amikor megjött az eső. Egy erős viharzóna ért minket el északról. Kicsit vártunk, de az eső nem csillapodott és a felhőradar szerint rosszabbul jártunk volna ha várunk, ezért beöltöztünk esőruhába és elindultunk.
Lehet ez nem volt a legjobb ötlet, mert már pár méter után nem láttam ki a sisakból. Nem pára csapódott le benne, hanem aprószemű esővel lett tele belülről a plexi. Ha felhajtottam a plexit, akkor meg a nagyszemű eső majd kiverte a szemem. Kínszenvedés volt menni az esőben. Közben bedőlt egy fa, átfutott egy őz, meg néhány macska. Holt para volt.
Abban maradtunk, hogy Ózdon eldöntjük hogyan tovább. Ha eláll az eső, akkor Ózdról mehetünk Szilvásváradnak, vagy amerre gondoljuk.
De nem állt el az eső, ezért úgy döntöttünk, hogy gyakorlatilag befejezzük a túrát és hazamegyünk a 25-ös majd a 23-as úton Bátonyterenye felé. Kicsit vitatkoztunk az útvonalról, de mindenkinek arra mutatott a GPS-e, így arra mentünk.
A 25-ös út megér egy külön fejezetet. Ugyebár említettem jobb és rosszabb szakaszokat. Aki részt vett az elmúlt évek túráin, tudja, hogy hogyan változtak az útviszonyok az évek során. Hol romlott, hol rosszabbodott. Azonban utunk jelentős részén harmadrendű utakon jártunk, ahol azért valljuk be, bármi előfordulhat. Megy a sírás, hogy mekkora gondok vannak Ózdon. Zárnak be a gyárak, stb. Hát hogy a manóba ne, amikor nem lehet Ózdra eljutni? Gyönyörű az út Szentdomonkosig. Erdő ráhajló fákkal, kanyarokkal. Aztán helyenként akkora kátyúk az út teljes terjedelmében….elképesztő. Komolyan nem lehet ezeket kijavítani? Belemész, és ha nem vagy észnél akkor perec. Mi a rákért nem lehet az infrastruktúrát a meglévő szinten megtartani? Legalább ott ahol már teljes szélességében mindkét sávon aszfalthiány alakult ki, nem kéne javítani?
Korábban Trizs környékén rájöttem mi zavar a magyarországi esőben. Pár éve Ausztriába mentem Robiékhoz és Dávidékhoz. Végig esett a határtól 300 km hosszan. Nem kicsit. Gond volt? Nem. Lassan végigmentem azon a 330 kilométeren. Fel a hegyekre, Annaberg, Mariazell, semmi gondom nem volt. Az út ott volt alattam, nem kellett félni attól, hogy belemegyek egy esővel fedett kátyúba. De itt? A sötétből az út szélén a kátyúk mellett úthibákat jelölő terelőtáblák amik csak arra jók, hogy miközben próbálod kikerülni őket, belemész a kátyú közepébe. Lerohadások az út szélén. Rámész és dobják a kereket. Életveszélyes. Ez a különbség a magyar és osztrák esőben motorozás között.
Bátonyterenye előtt levettük az esőruhát, aztán a 21-esen erős tempóban mentünk hazafelé. A robogósok és Dávid erős tempót diktáltak. Láttam, hogy Edit lemaradt, ezért lassítottam, hogy bevárjam.
Sajnos Dávidot későn vettem észre a 21-es M3-as elágazásnál, így már csak integetni tudtunk. Az M3-ason pedig teljesen evesztettük egymást a forgalomban. Sajnos ezért sem szeretek sztrádázni.
Hazáig megszáradt a kesztyűm. Még lemostam a motort a benzinkútnál, ahol annyi szúnyog volt a mosóban, hogy felhőkben támadtak.
567 km lett a vége. Végül teljesen más útvonalat sikerült bejárni mint amit terveztünk. Jó volt.
Mindenkinek köszönöm aki részt vett a túrán. Sajnálom, hogy a debreceniek idén nem tudtak eljönni. Azt is, hogy Imre nem tudott velünk gurulni a teleszkóp hibája miatt.
A nap dicsérete Edité, aki második nőként teljesítette a teljes túra útvonalat.
Fekete pont a 25-ös út karbantartóinak. Gyalázat!
Túra kiírás
Kedves Barátaim!
Sorozatban 13. éve szervezem a szokásos éves kanyarvadász túrámat. Akik már vettek részt valamelyik túrán, azok ismerik az útvonalat. Aki nem, az olvassa vissza az előző évek túráit. A jól bejáratott útvonalon nem szükséges változtatni. A magyar viszonyok között ez már nem lehet jobb.
A koronavírus vészhelyezet miatt persze még borulhat a program, de remélem, hogy addigra feloldják a korlátozásokat és tudunk együtt egy jót motorozni.
A túra tervezett időpontja:
2021.06.05
Esőnap:
2021.06.12
Indulás: Hősök tere 7:00-kor. Találkozó a szokott helyen a Műcsarnok melletti bringa tárolónál.
Jelentkezés a túrára nálam személyesen az elérhetőségeim valamelyikén név és valamilyen közvetlen elérhetőség (pl. telefon) megadásával lehetséges.
A túrához szokás szerint bármelyik pihenőnél fel és le lehet csatlakozni. Kérek mindenkit, hogy a találkozópontokra feltankolva, beállított guminyomással útra készen érkezzen, hogy ne menjen ezzel az idő. Kérek mindenkit, hogy tartsa be a motoros túrákon alkalmazott szabályokat. Erről itt olvashatsz részletesen. Persze ez inkább ajánlás mint szentírás. :)
Reggel a Hősök teréről fogunk indulni 7:00-kor. Találkozó a szokott helyen a Műcsarnok melletti bringa tárolónál. Kérek mindenkit, hogy időben érkezzen, mert idén is szoros lesz a menetrend és nincs lehetőség várakozni.
Bármi új infó lesz a túrával kapcsolatban, azt ide és a Facebook csoportba is ki fogom írni.
Kérek mindenkit aki a túrára szeretne jönni, hogy jelentkezzen be nálam valamilyen közvetlen elérhetőségével. Ha bejelentkezel, akkor számítok rád. Ha valami oknál fogva változás állna be a tervben vagy az időpontban, akkor azokat akik bejelentkeztek személyesen értesítem a változásról. A többiek itt fogják megtalálni a legfrissebb információkat.
Jelentkezéstől függetlenül lehet jönni bármelyik találkozóhelyre megbeszélés nélkül is. Ez esetben arra nincs garancia, hogy éppen ott leszünk-e abban az időben. Volt már rá precedens.
Útvonalterv
VÁLTOZÁS!!!!!!!
Elég nagy csöcs van. Útvonalat kell módosítsak. Szombaton rendezik a Salgó rallyt. Emellett Parádsasváron is lesz valami rally aminek a pontos lezárását nem találom.
Mátrakeresztes–Mátraszentimre, a Mátraalmás–Szorospatak–Bátonyterenye és a Tótújfalu–Cered–Salgótarján le lesz zárva, aztán meg jól fel lesz szórva a felhordott sóderrel az út, mert még soha nem láttam, hogy a verseny után letakarították volna az utat. Ráadásul a környék tele lesz "versenyzőkkel". Jobb ha elkerüljük ezeket a helyeket.
Szóval a Mátrába nem fogunk tudni felmenni. Nem fogunk tudni Mátraházán kajálni. Alapos reggeli a pásztói Csibe cukrászdában, aztán meglátjuk hol kajálunk. Jó megoldás lenne Aggtelek úgy mint tavaly. Aki nem bírja, hozzon magával szendvicset. A benzinkutakon is lehet azért kaját venni.
1. szakasz: Budapest-Isaszeg-Gödöllő-Aszód-Galgamácsa-Mohora
Szakasz távolság 104 Km. Érkezés: 8:44, Pihenő idő: 0:00
A hősök teréről valahogy kikavarodunk a városból Isaszeg felé. Elvileg az M3 és Vecsés között az M0 használata díjmentes. Úgyhogy elnyelezünk Nagytarcsáig és onnan végigkanyargunk Isaszegen keresztül Gödöllőre, majd Máriabesnyő felé a 3-as főúton. Aszódnál fordulunk Iklad felé és végig egyenes az utunk Mohoráig.
2. szakasz: Mohora-Herencsény-Cserhátszentiván-Alsótold-Pásztó
MOL kút Szakasz távolság 38 Km. Érkezés: 9:22, Pihenő idő: 0:40, Indulás: 10:02
Terveim szerint Mohorán nem állunk meg. Az az eretnek gondolatom támadt, hogy mi lenne ha idén a Csibe cukrászdában reggeliznénk? Aztán vagy előtte vagy utána tankolunk. Csatlakozóknak lehet jönni a a pásztói MOL kúthoz.
3. szakasz: Pásztó-Egercsehi-Felsőtárkány-Lillafüred
Szakasz távolság 120 Km. Érkezés: 12:24, Pihenő idő: 0:20, Indulás 12:44
A Lillafüred előtt a Szinva forrásnál fogunk megállni egy kis forrásvízre és bandázásra.
4. szakasz: Lillafüred-Parasznya-Edelény
Szakasz távolság 43 Km. Érkezés: 13:32, Pihenő idő: 0:20, Indulás 13:52
Edelényben egy gyors tankolás. Semmi több.
5. szakasz: Edelény-Szendrő-Aggtelek
Szakasz távolság 46 Km. Érkezés: 14:40, Pihenő idő: 2:00, Indulás: 16:40
Aggteleknél korrekt mosdó van. Ki fogjuk használni, ahogy eddig is. :D Itt fogunk ebédelni. Megnézzük hogy állunk idővel és nyomás tovább.
6. szakasz: Aggtelek-Putnok-Szilvásvárad
Szakasz távolság 60 Km. Érkezés: 17:42, Pihenő idő: 0:20, Indulás: 18:02
Valószínűleg csak tankolunk egyet. Meglátjuk mennyire leszünk fáradtak. Ha nem vagyunk fáradtak, akkor bemegyünk Egerbe és majd ott tankolunk.
7. szakasz: Szilvásvárad-Eger
Szakasz távolság 28 Km. Érkezés: 18:14, Pihenő idő: 0:20, Indulás: 18:34
Tankolás, esetleg valami egyszerű kaja.
8. szakasz: Eger-Mátraháza parkoló
Szakasz távolság 47 Km. Érkezés: 19:37, Pihenő idő: 1:00, Indulás 20:37
Nem biztos, hogy ilyen későn még lesz lángosa világhírű mátraházi Lángosos Néninél, de azért megpróbáljuk. Abban sem vagyok biztos, hogy erre tudunk menni. Abban bízom, hogy addigra már vége a Rallynak. Nem találtam infót arról, hogy ez a szakasz le lenne zárva. Megpróbálunk erre menni ha lehet. Palacsinta, lángos, stb. Aztán nyomás tovább. Napnyugta 20:36-kor.
9. szakasz: Mátraháza parkoló-Pásztó vagy Gyöngyös
Szakasz távolság 37 Km. Érkezés: 21:22, Pihenő idő: 0:30, Indulás 21:52
Meglátjuk, hogy át tudunk-menni a Mátrán. Lehet sok lesz a sóderfelhordás a rally versenyek miatt. Tök mindegy, hogy Pásztó vagy Gyöngyös, innen már hazafelé vesszük az irányt.
10. szakasz: Pásztó-Budapest
Szakasz távolság 80 Km. Érkezés: 22:41
Mindez térképen
Hogy Gyöngyös vagy Pásztó felé fogunk-e menni Mátraháza után, azt még eldöntjük. Onnan viszont már hazafelé vesszük az irányt.