Torig túra 2013 túra kiírás és túrabeszámoló. Jubileumi 5. alkalom
Eljött az idő, hogy kiírjam a már szokásos éves motoros túrámat.
Kedves Barátaim! Idén is, immár 5. alkalommal szervezem meg a szokásos éves kanyarvadász túrámat, ahogy ti elneveztétek a “Torig túrát”. Azért ez a kedvenc útvonalam, mert útközben mindenféle útviszony megtalálható rajta, a kevésbé ismert nógrádi hardcore vacaktól a bükk zsír szerpentinjéig, és érint szinte minden kedvenc kanyargós utat, mindezt gyönyörű tájegységeken át, amiket külön-külön is imádok. Amikor ezt az útvonalat először kitaláltuk, akkor az volt a cél, hogy egy kezdő is kipróbálhassa magát mindenféle útviszony közt, és gyakorlatot szerezhessen a túramotorozásban.
A túra mostanra nem csak az én hedonizmusom megnyilvánulását szolgálja, hanem igazi közösségi eseményé alakult. Az elmúlt évekhez hasonlóan többen is beszálltak a szervezésbe. A túra eredetileg Lillafüredig tartott, de ott rájöttünk, hogy még nem vagyunk elég fáradtak. Szdavidson szaktárs kreatív javaslatainak beépítésével tovább bővítettük az útvonalat, hogy még több olyan kanyarban legyen részünk, ahol a gépeink igazán otthon érezhetik magukat. Sigabi is megfejelte a maga javaslataival a túraterve, így alakult ki a mostani variáció. A nógrádi gyönyörű tájakon és a mátrai kacskaringókon én vezetem fel a csapatot. Egernél, hogy a gyorsabbak kedvére tegyünk, két csapatra fogunk oszlani. Lukylac vezeti fel a “Csapágyas” csapatot, míg jómagam a “Taigetosz” csapat élén fogom a kipufogófüstjüket nyelni Lillafüredig. Lillafüredtől Szdavidson “dilettáns” :) szaktárs átveszi a vezetést, és igazi keleti őslakosként maga tempójában felvezet minket Aggtelekig az ottani versenypálya minőségű utakon. Visszafelé is Szdavidson vezet Szilvásváradig, ahol ha időben odaérünk, akkor szeretnénk elkölteni egy pisztráng vacsorát. Szilvásvárad után Sigabi veszi át a vezetést, és megmutatja nekünk Heves és Nógrád megye elveszett útjait. Belemotorozunk a naplementébe és megpróbáljuk elkapni Sigabi újonnan szerzett S4-esét Kazár felé a régi Salgó Rally útvonalán Pásztóig. Pásztótól már hazafelé nyelezünk a bogárfelhős éjszakában. A túrán nem célunk koppig húzni a gázt. Normál tempóban a kresz lehetőség szerinti betartására törekedve :P de azért tempósan fogunk haladni. Fontos, hogy mindenki figyeljen a másikra, és saját magához mérten biztonságosan a többiekhez alkalmazkodva balesetmentesen végigmotorozza a távot!
A túrán alkalmazott szabályokat elolvashatod a Túra házirend alatt.
A tavalyi tapasztalatokból okulva idén nem lesz annyira feszített a tempó. Több időt szánok a pihenőkre és a dumálgatásokra, ahol a problémákat is meg tudjuk beszélni. Legfontosabb a biztonság. Ha nem fér bele napnyugtáig, hát akkor majd rövidítünk visszafelé valamerre. Idén nem tervezem különleges kiegészítőkkel tarkítani az útvonalat, mivel a kitűzött teljes távot még sosem sikerült úgy megcsinálni ahogy a tervben szerepelt.
Eddig főleg a vége felé mindig változtattunk valamit az útvonalon. Idén a cél az, - és ez a nem titkolt vágyam is - hogy, a tervezett tejes útvonalat végigjárjuk. Ezért az útvonalon a tavalyihoz képest nem módosítottam. Mindössze az időpontokat optimalizáltam a pihenőkhöz és a várható útviszonyokhoz.
Az étkezéseket a következőképpen tervezem. Pásztón a Penny Market parkolóba csak akkor megyünk be, ha a többség Bánkon igényli a reggeli kakaós csigáját. Amennyiben nem, akkor rögtön a pásztói benzinkúthoz megyünk. Galyatetőn a hagyományos csoki+kóla, majd a mátraházi parkolóban a világ legjobb lángosa és palacsintája, Lillafüred előtt a Szinva forrásnál egy kis forrásvíz. A lillafüredi parkoló idén is kimarad, Szerintem fölösleges ott megállni, ha a Szinva forrásnál is megállunk. Szilvásváradon pisztráng vacsora. Megpróbálom majd menet közben felhívni a tavalyi pisztrángos bácsit, hogy várjon meg minket. Megvan a száma. Kérek mindenkit, hogy ennek megfelelően készüljön, mert máshol nem fogunk kaja miatt megállni!
A tankolásokat átlag 200 kilométeren belülre terveztem. (Pásztó, Eger, Edelény, Szilvásvárad, Pásztó)
A túra időpontja 2013, június 8.
Indulás reggel 7:00-kor Budapestről a Hősök teréről. Kérek mindenkit, aki az induláshoz jön, hogy feltankolva, reggelizve, útra kész állapotban jöjjön, hogy ne menjen az idő tankolással és gumi ellenőrzéssel.
Rossz idő esetén esőnap rá egy hétre 2013. június 15.
A túrához megbeszélés szerint bárki és bárhol (lehetőleg a pihenőhelyeken) fel és le csatlakozhat. Hívjatok fel, és megbeszéljük. :) Telefonszámom az Elérhetőségek alatt. Kérek mindenkit aki jönne, hogy a jelentkezését az elérhetőségeivel és a csatlakozási helyével együtt küldje el nekem! Erre azért van szükség, mert ha közbejönne valami, (sajnos volt rá már precedens. Pl Őz vagy Béla szomorú bokor gyűjtése) vagy változna a terv, vagy eső napra van szükség, mindenkit aki bejelentkezett nálam, személyesen értesíteni fogok. A többieknek meg nem fogok tudni szólni.
Tehát csak annak szólok, aki előre feliratkozott nálam!
A túra pontos menetrendje a csatlakozóktól is függ, tehát még változhat.
A túra útvonala és a tervezett időbeosztás a következő. Lehet elsőre viccesek a számok, de aki volt már, az tudja miért. :)
- Város Érkezés Indulás Pihenő idő Szakasz távolság Szakasz idő
- Budapest 6:45 7:00 0:15 0 0:00
- Bánk 8:17 8:32 0:15 59,3 1:17
- Pásztó 9:57 10:22 0:25 74,1 1:25 T
- Galyatető 10:55 11:20 0:25 24,8 0:33
- Kékestető 11:48 12:03 0:15 15,8 0:28
- Mátraháza parkoló 12:13 13:13 1:00 2 0:10
- Eger 14:20 14:40 0:20 50,1 0:58 T
- Lillafüred Szinva forrás 15:38 16:08 0:30 46,8 0:58
- Aggtelek 17:58 18:18 0:20 88,9 1:50 T
- Szilvásvárad 19:37 20:37 1:00 65,7 1:19 T
- Pásztó 22:55 23:10 0:15 114 2:18 T
- Budapest VÁ. 0:46 85,2 1:36
- Összesen 658,5 14:49
Költségek: Benzin+kaja amit megeszel. :) Fizetős útvonalak nem lesznek.. Az tervezett útvonal a következő:
Budapest-Bánk-Balassagyarmat-Herencsény-Pásztó-Galyatető-Kékestető-Eger-Lillafüred-Edelény-Szendrő-Aggtelek-Ragály-Putnok-Szilvásvárad-Járdánháza-Tarnalesz-Szarvaskő-Egerbakta-Pétervására-Kazár-Salgótarján-Sámsonháza-Pásztó-Budapest.
A túra tevezett távolsága 630 km
A túra tervezett útvonala térképen
A további infók és változások itt lesznek kiírva. Ha szeretnél jelentkezni a túrára, akkor küldj emailt! Az Elérhetőségek alatt megtalálod, hogy hogyan tudsz velem kapcsolatba lépni.
Bármi kérdésed van, akkor keress meg!
Torig túra 2013 túrabeszámoló
Alig bírtam aludni este. Már nagyon vártam a túrát. Reggel már 5-kor felkeltem. Volt még időm, ezért visszafeküdtem “5 percre”. 6:15-kor ébredtem fel Norbi kuplungjának a csörgésére. Nabazz! Elkéstem. Rohanás gatyában az erkélyre. 10 perc és jövök!
Egy rövid gumi fújás a benzinkúton majd 6:40-re értünk a Hősök terére. Nemsokára befutott Vzoli a Multival és Lac Mónival a Yamaha nyergében. Vártam még Bélát, de később kiderült, hogy egy félreértés miatt Béla egy órával később jött ki. Én toltam el. Ezúton is elnézést érte.
Rövid hezitálás után 7:00-kor indultunk. Tempósan haladtunk a verőfényes napsütésben. Szendehely előtt Lac beelőzött. integet, index, stb. Na mondom magamban mi a baj? Hátranézek, megvan mindenki. Megvontam a válam és húztam tovább. Eszembe sem jutott, hogy velem van a gond.
7:58-ra értünk Bánkra. ott derült ki, hogy Lac azért integetett, mert a váci szerpentin első kanyarjában elhagytam a túratervet. Szerencsére megvolt telefonon excelben. Így nem okozott nagy problémát a hiánya. Egyedül az volt a gond, hogy a szilvásváradi Janibarát büfé telefonszáma is rajta volt. Úgy terveztem ugyanis, hogy rájuk csörgök, hogy ne zárjanak be mert megyünk pisztrángozni. Hát ez most kimaradt.
Nem vártunk senkit, így 8:10-kor idő előtt továbbmentünk Balassagyarmat-Szügy-Alsótold-Pásztó irányába. Nagyon jó idő volt. Az erdőben pára és nedves föld illata. Mindenfelé virágzott és illatozott a bodza és a hárs. Az elmúlt időszak esős időjárásának hála az út egész utunk során teljesen portalan volt. Viszont néhol sárfelhordás és tréfás átfolyások voltak. Sajnos ez utóbbiból lett is probléma. Az út dimbes-dombos kanyargós. Mohoráig szépen megcsinálták az utat. Még Mohorán belül is jó az út. Az önkormányzati hatáskörbe tartozó utak állapota továbbra is szánalmas. Ezen a szakaszon az utazó akkor teszi a legjobban, ha a falu határát jelző táblánál lelassít, mert különben csúnya kátyúkra futhat. A Herencsény utáni erdő szakasz kiváló volt. Annak ellenére, hogy megjelentek az esőből hátramaradt tócsák. külön kiemelném a Bokri elágazás utáni bukkanót, ahol a figyelmetlen sofőr komolyan tud repülni. Csak a bukkanó után rögtön egy jobbos s kanyar kompináció okozhat izgalmas tizedmásodperceket. A gyönyörű fekvésű Cserhátszentiván után Alsótoldig nagyon rossz az út. Szerencsénkre ez csak egy rövid szakaszt jelent.
Pásztóra a Penny Markethez 9:18-kor érkeztünk. Páran bementek kajáért, néhányan meg előrementünk a benzinkúthoz, ahol Sigabit vártuk meg. 10:05-kor indultunk tovább. Mátrakeresztesig és kicsit méga azon is túl jó minőségű az út. Aztán vége a jó világnak. Átfolyások, kavicsok, tócsák, kátyúk és úthibák közt lavíroztunk. Ahogy a napsütés átsüt a fák közt, tréfás árnyékot vet az úttestre. Alig lehet közte észrevenni az úthibákat. Napszemüvegben nem is lehet látni az úthibát az árnyéktól. Napsztemüvegben életveszélyes a szakasz. Midnenesetre nem volt akkora dráma. Motorozható a szakasz. Óvatosan, de tempósan haladtunk Bagolyirtásig, ahol megnéztük a kilátást. Időnkbe belefért, bőven pluszba voltunk a tervhez képest. 10:41-re értünk Galyatetőre. A szokásos csoki+kólás pihenőt 11:06-kor fejeztük be. Az úton az erdő valami hihetetlenül gyönyörű volt. Galyatető alatt szintén megálltunk egy kilátónál körülnézni. Az útviszonyok változatlanok. A kanyarokat néhol felújították. Ez annyit tesz, hogy hirtelen azt hiszed megjavult az út, aztán meg a kanyar felénél újra jönnek a kátyúk. Észnél kell lenni. Sok helyen javították a kátyúkat. Ezzel azt érték el, hogy az úton lévő gödör helyén most egy kis bukkanó lett. Nem tudom melyik a jobb.
A 24-es főútra fordulva már nem volt gond az úttal. Mentünk felfelé Kékestető felé. Egy helyen belementünk egy kiterjedt bogár felhőbe. Ezrével tapadtak ránk a bogarak kis kék pöttyöt hagyva a sisakon és a kabátunkon. Lélegzetvisszafolytva vártuk a a felhő végét, különben teleszívjuk magunkat bogarakkal.
Kékestetőre 11:37-re értünk. A szokásos rövid séta a motoros emlékműig, fotó a legmagasabb ponton. nézelődés, majd irány a mátraházi parkoló. 12:00-ra értünk oda. Ahol már sokan vártak. Endrúz a nejével, Lukylac, Luke007, Szdavidson (Dilettáns szaktárs), Elek Laci a barátnőjével.
Lángos, palacsinta és hidratálás közben egyszer csak megjelent egy felhő, amiből kövér esőcseppek kezdtek potyogni ezért megelőzve az esőt 12:50-kor tovább indultunk.
Tempósan haladtunk lefelé a csodálatos erdőben. Aztán Recsk közelében ránk szakadt az ég. Abban bíztam, hogy hamar átvágunk az esőn. Nem akartam megállni. Utólag tudom, hogy ott meg kellett volna állni és esőruhát húzni. Pedig korábban Bigtibi is bejelentkezett Egerből, és mondta, hogy dörög az ég és felénk már esik. A felhők miatt mégis gy gondoltam, hogy talán megúszhatjuk az eső szélén ellavírozva. Hát nem jött be.
Mindig láttam valakit a tükörben, így nem vettem észre, hogy mindenki megállt Recsken. Csak Superior és Luke007 volt mögöttem. Sirokon vettem észre a többiek hiányát. Mivel a telefonomat odaadtam Lac-nak tölteni, ezért fel sem tudtam hívni senkit. Közben elállt az eső. Rommá áztam. Sajnos az út végéig nem sikerült rendesen megszáradni. Nagy nehezen elértük Sigabit, aki mondta, hogy indulnak utánunk. Mivel úgy gondoltam vizesebb már nem lehetek, ezért hagytam a fenébe az esőuhát és indultunk tovább Eger felé. Ez volt a második hiba, mert Egerig már a kabátom is beázott, mert Sirok után újra leszakadt az ég. 14:10-kor Masszív zivatarban értünk Egerbe. Ott jól eltévesztettem a megbeszélt benzinkutat és a másik Shell kútnál álltam ki, ahol éppen karbantartás volt, ezért átmenetileg nem lehetett tankolni. Közben mérséklődött az eső. Átgurultunk a megfelelő kúthoz, ahol várt minket Bigtibi az új bömössel és N.Norbi. Csont szárazan vigyorogva.
Felmerült, hogy fejezzük be a túrát, de én végig akartam menni. Végül is nem vagyok cukorból. Szokás szerint megalakítottuk a “Csapágyas” csapatot Szdavidson vezetésével és a “Taigetosz” csapatot amit én vezettem a hegyek közé. 14:30-kor indultunk Egerből. Már nem esett. Felsőtárkány előtt kisütött a nap. 10 másodpercre. Aztán Felsőtárkánynál elkezdett újra ömleni az eső. Kb 3 km után kisütött a nap. Nemsokára már száraz úton gurultunk. Majdnem megszáradtam Lillafüredig. A Szinva forráshoz 15:12-kor értünk. Most a felső forrás is meg volt nyitva. Ittunk, szárítkoztunk. Feltűnt, hogy Lukylac eltűnt. Először arra gondoltam baja esett és vissza akartam menni érte. Aztán kiderült, hogy lelépett, mert sok volt neki az eső. Hát megértem. Végül is nem szívderítő úgy motorozni, mint ahogy én tettem. Tökig vizben, nyirkosan.
Rövid dumálgatás után és Bigtibi BMW bemutatója végeztével 15:40 körül Szdavidson vezetésével néhol szemerkélő esőben Edelény felé vettük az irányt.
Lukóbánya előtt meglepetés várt az úton. Feltételezésünk szerint a térségben lakó benszülöttek valamelyike az út kellős közepére a szalag korláthoz kötötte ki a lovát. Szegény pára ott állt az út kellős közepén elfoglalva a sávunkat. Sajnálom, hogy nem fotóztam le. Azon vaciláltam, hogy ha megrémül a ló a motortól és rám rúg egyet amikor kikerülöm, vajon elrepülök-e Diósgyőrig?
Edelényben megálltunk tankolni. Endrúz és Neje elköszöntek és hazafelé vették az irányt. Laci és Móni pedig beugrottak egy rokonhoz azzal, hogy majd Aggteleknél utolérnek. Edelény után elkezdett esni az eső Dávid megállította a csapatot. Na végre felvettem az eső ruhát, mert addigra már majdnem megszáradtam. Aggtelekig kiderült az ég és eseménytelenül kanyarogtunk a jó minőségű aszfalton.
Aggtelekre 17:25-re értünk. Itt sikerült elfogyasztanom egy penészes hamburgert. Hát srácok. Ne egyetek ott többé! Az utolsó három falat volt penészes. :/ 18:00-kor amikor Laciék befutottak, továbbindultunk. Nagyon jól álltunk idővel. Meg is jegyeztem, hogy túl jól állunk és talán azért mert eddig nem történt semmi rendkívüli. Lehet nem kellett volna. Akkor gondoltam először arra, hogy meg fogjuk csinálni a teljes tervezett túra útvonalat. Sajnos mint kiderült vártak még ránk kalandok.
A táj csodálatos. Mintha nem is nyár lenne. Mindenütt zöldellt a fű. Mintha alpesi tájon haladnánk keresztül. Sikertelenül próbáltam tartani a tempót az élcsapattal, ezért átálltam a magam tempójára. Ennek ellenére Ragálynál beértem a csapatot. Ragály után van egy technikás kanyar amit gyönyörű táj vesz közre. ( A kanyar. ) A kanyarban volt egy átfolyás, amiben vegyesen állt az iszap az út széléről odakerült laza morzsalékkal. Amikor áthaladtam rajta éreztem, hogy megcsúszott a hátsó kerék. Szerencsére rögtön meg is állt a szitálás. Vzoli haladt előttem a Multival. Egyszer csak látom, hogy kisodródik a kanyarban és beleáll az út szélén lévő árokba.
Szerintem Zoli elfáradt és elmélázott egy pillanatra a festői tájon. Az a kanyar talán utunk legszebb kanyarja. Mindenhol morzsalék volt az úton keresztben és a padkán is. A kanyarban volt egy átfolyásból ottmaradt iszapos morzsalék csomag. Később kiderült, hogy mindenki megcsúszott egy azon a folton, csak Zolin kívül senki nem perecelt. Zoli is megcsúszhatott, aztán nem tudta már betenni a motort az ívre és belefutott az árokba ahol megragadt a nedves földben és fejre állt.
Azonnal satufék. Odarohantam. Vészkapcsolóval leállítottam a fekvő motort, hogy ne járjon a motor. Leültettem Zolit, mert nem volt teljesen tiszta sokktól. Szerencsére nem lett baja az ijedtségen kívül. A motor sajnos összetört. A műszerfal a fejidom és a váltókar bánta a bukást. Sajnos a váltó beszorult. Az első keréknél a felni és a gumi közé szorult elég sok fű és föld, ezért félő volt, hogy leereszt a gumi. Nagy szerencse, hogy a műszerfal csak letörött, de az elektronika ép maradt. Ragasztóval, gyorskötözővel összetákoltuk a gépet de nem indult. Dávid rájött miért nem indul a gép. Egy kapcsoló csatlakozója eltörött a kuplungnál. Amikor sikerült beindítani, lassú tempóban mentünk a legközelebbi benzinkútig, ahol kiszedtük a felni és a kerék közül a fűvet és sarat. Sajnos a felni is sérült ezért görgőzésre szorul.
A benzinkúttól Vzoli, Superior és Luke007 hazafelé vették az irányt. később derült kis, hogy a fű miatt Vzoli kereke valóban eresztett. Szerencsére hazaért a géppel, de Budapest közelében megszorult a váltója. Bízom benne hamar lábra tudja állítani a vasat.
A 26-os főútról lekanyarodva Szilvásvárad felé vettük az irányt, hogy hátha nyitva lesz még a pisztráng vacsorához valamilyen büfé. A táj gyönyörű volt. Balra a Bükk lankái, jobbról szelíd dombok. A lenyugvó napsütés kezdte narancs színűre festeni a hegyeket. Szilvásváradra 19:50-kor értünk. Ez már lemaradás a tervezetthez képest. Sajnos a szomorú események elvitték a megspórolt időt. Szilvásváradon nem volt nyitva semmi, csak néhány flancosabb étterem. Ettünk pisztrángot, bár nem volt olyan jó mint a büfékben. A salátámat a pincér elfelejtette. Pedig nem volt tömve a csehó. Hát ez van.
21:06-kor indultunk tovább a benzinkúttól. Ott eldöntöttük, hogy Elek Laci vezetésével legurulunk Szarvaskő felé. Elek Laciék onnan már hazafelé veszik az irányt és Bigtibi is visszamegy Egerbe, Dávid pedig Egertől veszi hazafelé az útirányt. Az elágazásig helyenként már köd ereszkedett a völgyekre. A látási viszonyok is romlottak, mert kezdett szürkülni.
Akkorra már a fejembe vettem, hogy hiába a nyirkos ruha és az alkonyat, akkor is megcsinálom a ceredi szakaszt, még ha 5-el megyek végig akkor is. Lac és Móni szintén velem akartak jönni, így a 25-ös főút elágazásánál elköszöntünk a többiektől és nekivágtunk utunk talán legveszélyesebb szakaszának.
Az erdőben minden volt. Víz, átfolyás és dermesztő hideg köd. Főleg ez utóbbi okozott nehézségeket. Szinte az egész szakaszon Ceredig végig ködös szakaszokkal tarkított út volt. Az állatoktól tartottam a legjobban, szerencsére nem is igen láttunk állatot. Lassú tempóban haladtunk Egercsehi majd Tarnalelesz felé. Az erdő gyönyörű. Már amit a szürkületben és a ködtől lehetett látni belőle. A tükörre azonnal kicsapódott a víz. Abban nem lehetett látni semmit.
Nemsokára a sisak kívül belül párás volt, amiről nagy cseppekben csorogott a víz. Ki kellett nyitni a pelxit. Aztán éreztem, hogy a szempillámon csapódik ki a víz és amikor pislogok, akkor jeges folyamként folyik le az arcomon a nayakamon be a kabátom alá. Az út kanyargós, de viszonylag jó. Tarnalelesznél már cudarul fáztam. Pétervásáránál felvettük az esőruhát, mert a hideg köd miatt rendesen fáztunk. A kabátomról is csöpögött a pára. Pétervására után az út gyalázatos. Fogtam egy iszonyú vízzel teli medvét, de szerencsére nem lett belőle baj. A köd még sűrűbbé vált. Helyenként max 15 méter volt a látótávolság. A felnyitott plexi miatt a sisakban fütyült a vizes szél. Nagyon kísérteties volt az út, mert Lac fényszórója hátulról rávilágította a sziluettemet az előttem lévő ködre. Így olyan volt, mintha egy imbolygó szellem motoros követnék az egyre sűrűsödő homályban.
A nehézségek ellenére elértük Ceredet. Ott már sima volt az út. Ceredet elhagyva szarvasok voltak az úton. Satu fék duda. Aztán kezdődött a véget érni nem akaró kanyargás a szűk szerpentinen. A hegyen már nem volt köd, kitisztult az idő és láttuk a csillagokat. Salgótarjánban megálltunk egy benzinkúton, majd végignyeleztünk a 21-esen és a 3-ason. Kistarcsa előtt Laciék hazafelé fordultak én meg a körgyűrű felé vettem az irányt. 0:40-re értem haza. Meglepődtem, mert ez még mindig 6 perccel jobb a tervezettnél.
Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindenkinek aki eljött és azoknak akik szurkoltak nekünk a jó időért.
Ez az első alkalom, hogy tudtuk teljesíteni a kitűzött célt. Érdekes módon nem fáradtam el annyira mint tavaly. Tavaly ugyanis többet fékeztem. Idén úgy döntöttem, hogy minden kanyarba motorfékkel fogok bemenni. Nem is hittem volna, hogy ilyen távon a fékezés ennyi energiát kivesz az emberből. Tanulságos, hogy egy ekkora túránál nem érdemes forszírozni a tempót, mert nem leszel gyorsabb, csak kifáradsz és könnyebben hibázol. Az út végére teljesen kiáztam és kifagytam. Érdemes használni az esőruhát. A pétervásári szakaszon már cicanacit, termobelsőt és plusz pulóvert is felvettem volna. Ha lett volna. Legközelebb ezeket nem szabad otthon hagyni.
Külön dicséret illeti meg Lacit, hogy nem rettent meg a várható nehézségektől és végigjött a túrán, és Mónit, aki végigfagyoskodta az út végét úgy, hogy gyakorlatilag nem látott semmit több mint 200 km-en keresztül.
Idén senkit nem kellett inteni, és senki nem csinált olyat ami veszélyes lett volna. Ez tök jó! Ennek ellenére volt egy szerencsés kimenetelű baleset amit nagyon sajnálok. Úgy gondolom érdemes elemezni majd a balesetet. Talán a fáradtság és vezetéstechnikai probléma együttesen okozta a pillanatnyi hibát. A pihenő idők elegendőek voltak. Nem siettünk, mégis jobb időt mentünk mint korábban bármikor. Annak ellenére, hogy sokan lemondták, külön örülök, hogy szép számban jöttünk össze.
Azoknak is külön köszönetet szeretnék mondani, akik türelemmel végigolvasták a 2013-as túra történetét.